” Az előkészület általában nem tart sokáig. Ha beköltözik egy ötlet a fejembe, akkor amint tudok, elkezdek kísérletezni. Van, hogy már a kísérleti képek is sikerülnek, van, hogy alakítanom kell az első elképzelésen, van, hogy megy a kukába az egész. A Tájak a nappalimban sorozatnál tartottak legtovább az előkészületi munkák. … A narratív sorozatok elkészítésénél (mint például a nyári Hortobágy vagy a Tükör) sokszor fordítva gondolkodom. Nem találom ki előre a történetet. Csinálok mindenféle képet, ami épp eszembe jut, aztán válogatok, felállítom a sorrendet és vagy kialakul egy sztori, vagy nem.”
” Alföldi lány vagyok. A Hortobágy közelében nőttem fel egy kis városban. A képek helyszínére a szüleimmel találtam rá egy kiránduláskor és utána minden alkalommal velük mentem vissza fotózni. Első alkalommal csak a kis házat és a környéket fényképeztem ősszel. Aztán nyáron visszamentünk, némi tervvel a fejemben, “fellépő” ruhákkal. Ebből utólag sikerült kihozni a történet első részét. … Már az első fotózáskor tudtam, hogy hóesésben is vissza szeretnék menni. Akkora mázlim volt, hogy karácsony előtt néhány nappal esett a hó és pont otthon voltam. A történet folytatódhatott.”
Részletek a FotoVideo Magazin 2020/04 számában megjelent interjúból